A Nők, pongyolák, portrék munka részei különböző női portrésorozatok. Vannak közöttük egészen konkrét fotók, potrék, mint például az elmélázó idegen nők arcképei a nagyvárosi utcákon (Álmodozás - Daydreaming) vagy videóinterjú egy egykori DDR-revű táncosnővel (Gudrun - egy táncosnő története); Sophie Müller portréja például nem konkrét női arcképekből áll. A bemutatandó személy álnevet választott és azt szerette volna, ha nem ő jelenik meg a portrékon, csak intim lakóközege, tárgyai. Fél éven át fotóztam a véletlenszerűen vagy direkt elrendezett tárgyait, a konyhában ottmaradt-ottfelejtett csendéleteket, amelyeket a lakásról, az otthonáról szóló szöveg is kiegészít.

Ha már ennyire rejtőzködő személyiség, akit bemutatok ebben a munkában, igyekeztem a távolságtartást egy technikai megoldással még erősíteni. Ahelyett, hogy normális fotópapírra nyomtattam a képeket - ami a fotó realitás érzetét húzta volna alá, meg akartam változtatni az érzékelést. Ezért akvarellpapírra printeltem a csendéleteket, a vastag papír beszívta a festékréteget és rusztikus felületével megváltoztatja magát a fotót is. A végeredmény hatásában a fotó és a grafikai nyomat között van, a néző nem biztos benne, hogy  a valóságot látja-e, vagy valamilyen manipulált, fiktív képet.





Portré Sophie Müllerről fotósorozat, digitális print akvarellpapírra, 40x53,5cm, 2011


kiegészítő szövegek a fotókhoz



akvarellpapír matt, grafikai nyomat-szerű hatása a printeken


installáció, Projektraum Kunstquartier Bethanien, Berlin, 2012. június
4 fotó akvarellpapírra nyomtatva, mindegyik 40x53cm, szövegekkel